Demjén Ferenc: Honfoglalás - jelnyelves videó

Demjén Ferenc: Honfoglalás - jelnyelves videó

Dalszöveg

Demjén Ferenc : Kell még egy szó ....

Kell még egy szó,
mielőtt mennél.
Kell még egy ölelés,
ami végig elkísér.
Az úton majd néha, 
gondolj reám - 
ez a föld a tiéd,
ha elmész visszavár!
Nézz rám és lásd
csillagokra lépsz,
nézz rám tovatűnt 
a régi szenvedés,
hol a fák az égig érnek
ott megérint a fény.
Tudod jól, hova mész - 
de végül hazatérsz!

Ref.:

Szállj, szállj sólyom szárnyán
három hegyen túl;
Szállj, szállj ott/én várok rád, 
ahol véget ér az út...

Úgy kell, hogy te is értsd - 
nem éltél hiába.
Az a hely, ahol élsz - 
világnak világa.
Az égig érő fának
ha nem nő újra ága,
úgy élj, te legyél - 
virágnak virága!

Ref.:
...
Nézz rám, s ne ígérj;
Nézz rám sose félj - 
ha nincs hely, ahol élj - 
indulj hazafelé!

Egy hallássérült élete akadályokkal

Egy hallássérült élete akadályokkal

Egy hallássérült lány blogja ....

Hiszem ...

"Hiszem, hogy az életet azért kaptuk, hogy növekedjünk a szeretetben; és hiszem, hogy Isten bennem van, ahogy a nap a fényben és az illat a virágban..."

( Helen Keller )

Néztem ...

"Néztem az embereket, akik vagy nagyon hangosak voltak, vagy nagyon csendesek. A nagyon hangosak minden szavában az volt, hogy itt minden az övék, s a nagyon csendesek emésztő némaságában is az volt, hogy itt minden az övék, mert a hallgatásuk nagyobb volt, mint minden kiáltás."

(Fekete István: Őszi számadás)

Van minden szívnek...

Móra Ferenc: 
Van minden szívnek... 

Van minden szívnek titkos rejteke, 
Amelybe senki nem láthat bele; 
Hisz magad elül is takargatod, 
Hogy akaratlanul mit tartasz ott. 

Hanem azért sokáig érezed 
A fojtott sírást, halk lélegzetet 
Átaltörni a titkos rejteken. 
De valahára mégis csend leszen. 

Haladsz tovább s többé eszedbe sincs, 
Hogy ama rejtett zugba betekints; 
Hogy kulcsa hol van, el is feleded, 
A zárt pedig a rozsda eszi meg. 

De egyszer aztán, egy ködös napon, 
Ha fojtogat az életunalom, 
Nem is tudod, hogyan, véletlenül 
A pókhálós kulcs elibéd kerül. 

Próbálod véle szíved rejtekét, 
Örülsz neki, hogy fordul benne még- 
Csak akkor kell sirnod keservesen, 
Mikor már csak hamut lelsz odabenn

A csend "hangjai"

Vajay Tiborné 

 A csend "hangjai"

Néha csendre vágyom,

a lélek nyugalmára,

egy szavak nélküli perc

szelíd magányára,

mikor láthatatlan csendfalak

óvnak a világtól,

távol tartva lelkemet

zúgó viharától,

mikor magam lehetek,

mégsem egyedül, 

mikor köröttem minden,

minden elcsendesül,

csak ketten vagyunk:

Isten és én,

mikor érzem, hogy jelenléte

szívemhez ér,

mikor meghallom békés,

csendesült szavát,

s elengedem lelkem

minden bánatát,

csendre vágyom olykor,

hogy szívem megpihenjen,

mikor nincs senki más velem,

csak a csend és az Isten.

Ne add fel soha!

Ne add fel soha!

"Ha elromlik minden, mint megesik néha
Ha utad csak hegyre föl vezet a célba,
Ha kevés , mit kapsz, de sokkal tartozol,
Ha úgy érzed a sok gond leterhel,
Pihenj, ha kell - de soha ne add fel.
Az élet furcsa dolgokra képes,
Ilyesmit párszor mindenki érez,
Számos hiba épp azért történik,
Mert feladtuk, s nem tartottunk ki végig.

Ne add fel tehát, ha lassan is haladsz,
A siker talán már csupán egy arasz.
A cél sokszor nem oly távoli,
Mint tétova ember balgán képzeli,
Sokszor a küzdő nem várja meg,
Hogy megnyerje a serleget,
És túl késő, mire belenyilall
Hogy mily közel volt a diadal.
A siker a kudarcnak fordítottja -
Kétség fellegének ezüst árnyalatja -
És nem tudjuk mily közel a siker
Tán orrunk előtt van, de nem hisszük el,
Küzdj hát tovább, ha ér sok csapás
Ha húz még az ág is, harcolj tovább!" 

" Csak vidám szívvel vagyunk képesek gyönyörködni a jóban. "