Húsvéti csend

Túrmezei Erzsébet

Húsvéti csend

(részlet)

"...Figyelek… várok… Csend van, hosszú, tiszta,
mint mikor az ég harmatkönnyét issza
minden fűszál még… és hiába kérem:
ösvényein ott jár az élő Mester
feltámadottan, tündöklő-fehéren,
bűn és halál felett vett diadallal.
Ujjongó lelkem lépteire hallgat
és ezt a csendet hogy zavarná dallal?!"

Áldott húsvéti ünnepeket 
Minden kedves Olvasóimnak!

Híd vagyok

Jelnyelvi tolmács 

Gerzsenyi Sándor 
Híd vagyok  

 Isten engem hídnak vetett   
közétek, szegény, vétkes embertársak.  
Az egyik part a szívetek, 
a másik: Ő, ki messze-messze trónol.
Hozzá – nektek – én híd leszek, 
Csak merjetek felé indulni, bátran. 
Előre, Őrá nézzetek!
Ne rémítsen, ha olykor balga ívem, 
e híd: a szívem – megremeg. 
Múló anyag csupán, bús, fáradékony. 
Ti mégse, mégse féljetek. 
A túlsó partra, nagyszívű Atyánkhoz 
két átszögezett kéz vezet, 
két kéz emeli riadt szívem ívét. 
Dúlhat rémítő fergeteg, 
szökőárként zúghat felém a hullám, - 
elvesznünk többé nem lehet. 
A túlsó partról bő kegyelem árad, 
megtart, vezet, véd és szeret. 
Szakasszátok el magatokat a bűntől!
Hozzá - nektek – én híd leszek. 
Közétek, szegény, vétkes embertársak, 
Isten engem hídnak vetett.