Vers idézet

"A csend gyümölcse az ima.

Az imádság gyümölcse a hit.

A hit gyümölcse a szeretet.

A szeretet gyümölcse a szolgálat."

(Teréz anya)

Isten csendje

Isten csendje

Elnémult a világ,
köröttem halott hangok,
s nesztelen suhogás
szól, csupán.

Csak Én vagyok.
Csak én vagyok, tér
és idő nélkül,
csak vagyok,
csak létezem,
megszabadult lelkem.

Titkon volt láncolva,
magam se tudtam róla,
tudattalan gondolatok
bilincse, pihenhet 
gyönge karomon, 
már jó régóta.

Örökké lehetne így, 
tudom, szabadon,
s tüzes bensőmet,
boldogan, szentül hagyom,
hadd fürödjön,
hadd tisztuljon,
igaz forrás magamon.

Eltűnt hát mindenki,
vagy én tűntem el netán?
Oly messzinek, 
s valótlannak tűnik
már mindegyik talány, 
régi hiszemben voltak csak,
s most üres minden gondolat.

Nem szólnak rám égbevágyó tervek,
se kötelesség, s jókedvű 
játékos tétlenség se mondja
hogy menj erre, vagy menj arra, 
valami eltörölte őket,
valaki, akarattal.

Körülvett a csend,
az Isten csendje,
hogy néma ölelése
öröm vagy fojtó kín-e,
hajszál választja el.

Hogy ha eljön az idő, 
tudom-e majd örökre,
hogy félelem nélkül,
egyedül maradok,
e csendben.