Paál Katalin:
BOLDOGSÁG
Boldog a virág, ha van virága,
Boldog az ember, ha van miért él,
Ne akarj látszani másnak,
Csak annyinak, mint egy rózsalevél.
Boldog az ember, ha lélekben él,
Boldog az ember, ha van, mit remél,
Ne akarj szárnyalni, ha nincs szárnyad,
Légy egyszerű, mint a falevél.
Boldog az ember, ha másokért élhet,
boldog, ha könnyet letörölhet,
Ne akarj több lenni, mint ami vagy,
Légy szerény, mint egy hűs fuvallat.
Boldog az, aki akkor is ember,
Ha az élet kegyetlen, és cudar,
Télben is melegíts, mint a Nap,
Mosolyoddal oszlasd el
a kegyetlen álmokat.